| |
|
| |
Isaac Asimov: Én, a robot - Asimovról |
|
| |
|
| |
Isaac Asimov: Robottörténetek - Asimovról |
|
14 Tükörkép
15 Botrány az ünnepségen
16 Az első törvény
17 Körbe-körbe
18 Logika
19 Fogd meg a nyulat
20 Bevezetés
21 Te hazug!
22 Tökéletes kiszolgálás
23 Lenny
24 Az eltűnt robot
25 A kockázat
26 A csillagokba!
27 Bizonyíték
28 Az elkerülhető konfliktus
29 Női ösztön
30 ...hogy engedelmességgel tartozol Neki
31 A két évszázados ember |
| |
|
 |
Nemzethatározó: Miért nem bírjuk a ruszkikat? |
Az oroszok önképét mi sem summázza jobban, mint frappáns és szókimondó szólással a következő: "Lehet, hogy országom bűzös trágyadomb, de az én bűzös trágyadombom." Noha kétségbeesnek mindentől, ami sikerül, az oroszoknak - mint nemzetnek - szilárd meggyőződésük, hogy ők hivatottak megmenteni a világot. Ennek egyáltalán semmi köze sincs a forradalomhoz. Egy 16. századi szerzetes, bizonyos Filofej óta hisznek ebben, aki Moszkvát így jellemezte: "harmadik Róma, mely után nem jő negyedik".
|
| |
|
 |
Nemzethatározó: Miért nem bírjuk a kínaiakat? |
A kínaiak tudják - világéletükben pontosan tudták -, hogy ők a Föld legnagyobb és legfejlettebb kultúrájának letéteményesei. Barbár hordák persze időről időre elfoglalták Kínát, hogy aztán a meghódítani vágyott kultúra fölébük kerekedjék és magába szippantsa őket erejével. A végeken a koreaiak, a vietnamiak és a japánok mind megtanultak fejet hajtani a kínai civilizáció előtt. Átvették írásrendszerét, filozófiáit, egyes szokásait, s ezzel tovább erősítették a kínaiakat saját felsőbbrendűségük tudatában. ....
|
| |
|
 |
Nemzethatározó: Miért nem bírjuk a japánokat? |
A japánok egymással sosem viselkednek úgy, mint a külföldiekkel. Külföldön járva olyan dolgokat művelnek, amelyeket otthon sosem tennének. Igen komoly különbséget tesznek ugyanis az uchi -ság (bennfentesség) és a soto -ság (kívülállás) között. Ahhoz, hogy valakit komolyan vegyenek, odafigyeljenek rá, és egyáltalában emberszámba vegyék, uchi -nak kell lennie. Aki nem uchi , az soto, tehát sok jóra nem számíthat, levegőnek nézik, még annak is örülhet, ha egyáltalán hajlandók némi lekezelő megvetést pazarolni rá ... |
| |
|
 |
Nemzethatározó: Miért nem bírjuk a franciákat? |
A franciák csak azzal törődnek, ami az életben igazán számít: franciának lenni. Szilárd meggyőződésük, hogy erkölcsileg, együttesen és egyénileg is felsőbbrendűek mindenki másnál a Földön. Sármjuk abban rejlik, hogy mindezek ellenére sem utálnak minket, többieket: csupán sajnálnak bennünket, amiért nem lehetünk mi is franciák. .... |
| |
|
 |
Nemzethatározó: Miért nem bírjuk az angolokat? |
Annak ellenére, hogy a bűnözők számát tekintve Anglia áll a második helyen Európában, az angolok szilárdan hiszik, hogy a világ legcivilizáltabb népei közé tartoznak, sőt valószínűleg ők a legcivilizáltabbak. Nem is annyira kulturális szempontból van ez így, hanem viselkedés dolgában. Azt hiszik magukról, hogy törvénytisztelők, udvariasak, toleránsak, kedvesek, kitartóak és igazságosak.
....
|
| |
|
 |
Nemzethatározó: Miért nem bírjuk az amcsikat? |
Az amerikaiak olyanok, mint a kisgyerekek: lármásak, kíváncsiak, képtelenek titkot tartani, nincs bennük semmi kifinomultság, és nemigen tudnak viselkedni a nyilvánosság előtt. Ha elfogadjuk, hogy az amerikaiak alapjában véve kamaszok, kultúrájuk máris érthetővé válik, s ami első pillantásra meggondolatlan és ostoba viselkedésnek látszott, máris vonzóan energikusnak tűnik. .... |
| |
|
 |
Nemzethatározó: Miért nem bírják a magyarokat? |
A magyarokat idestova ezer éve kínozza a kétely: keletinek vagy nyugatinak tekintsék magukat? Egy régi mondás szerint Magyarország Európa köldökében van, azaz pontosan félúton kelet és nyugat között. A magyarok szeretik azt képzelni, hogy országuk valójában Nyugat-Európa része.
...
|
| |
|
 |
Les
Martin: Az árnyék |
A
sötétség leple alatt magányos alak közelít árnyékba burkolózva.
Láttára félelem tölti el a bunösök szívét Ki tudja, miféle gonoszság
lappang az emberi szívben? Miféle borzalmak várnak a sötétség leple
alatt? Micsoda rejtélyes erő tölti el a lelket? Egyedül o ismeri
a választ. És közelít felénk. |
| |
|
 |
J.
R. R. Tolkien: A gyűrűk ura - I -
II - III
- IV - V
- VI
|
A
Gyűrűk Ura tündérmese. Mégpedig - legalábbis terjedelmét tekintve
- alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje. Tolkien képzelete
szabadon, ráérősen kalandozik a könyv három vaskos kötetében - vagyis
abban a képzelt időben, mikor a világ sorát még nem az ember szabta
meg, hanem a jót és szépet, a gonoszat és álnokot egyaránt ember
előtti lények, ősi erők képviselték. Abban az időben, mikor a mi
időszámításunk előtt ki tudja, hány ezer, tízezer esztendővel a
Jó kisebbségbe szorult erői szövetségre léptek, hogy a Rossz erőit
legyőzzék: tündék, féltündék, az ősi Nyugatfölde erényeit őrző emberek,
törpök és félszerzetek, erdő öregjei fogtak össze, hogy a jó varázslat
eszközével, s a nagy mágus, Gandalf vezetésével végül győzelmet
arassanak, de épp e győzelem következtében elenyésszen az ő idejük,
s az árnyak birodalmába áthajózva átadják a földet új urának, az
emberfajnak.
Különös világ ez az emberfölötti - vagy emberalatti - lényekkel
benépesített Középfölde. Anyagi valósága nincs. Baljós, fekete várai,
csodás fehér tornyai, fullasztó, sűrű erdei, gyilkos hegyei, sötét
mélységei gondoskodnak róla, hogy egy pillanatig ne érezzük magunkat
a fogható valóság közegében. Különös, hisz ebben a mesevilágban,
ahol oly ékesen virágoznak a lovagi erények, véletlenül sem találkozunk
az emelkedett eszményeket hirdető kora középkori lovagvilágfonákjával,
az eszmények máza alatt a könyörtelen társadalmi tagozódással, elnyomással,
nyomorral, létbizonytalansággal; ebben a külsőre feudálisnak tetsző
világban jó is, rossz is vele születik a szereplőkkel, ott rejlik
a szívük mélyén; a könyv személytelen szereplője a morál, az pedig
kiben-kiben belső parancs.
"Nyílvánvalóan a legjobb fantasy mű, ami létezik, a legjobban
kidolgozott világ, melyen Tolkien 50 (!!!) évig dolgozott. Erősen
ajánlott hozzá elolvasni a Szilmarilokat, a Babót (A hobbit), és
a Gyűrű Keresését, csak így tudod igazából megérteni Tolkient, bár
a Gyűrűk Ura magában is egy remek történet, tele életszerű dolgokkal
(szereplők). Ha még nem láttad a filmet, és a könyvet sem olvastad,
először mindenképp a könyvet olvasd el, mert így sokkal individuálisan
fogod elképzelni, és nem a filmbeli szereplők jutnak majd az eszedbe.
Coldfire" |
| |
|
  |
Frank
Herbert: A dűne
|
Az
Impérium tízezer éves békéjét veszély fenyegeti. A lakott planéták
ezreit összefogó, feudális birodalom egymásnak feszülő erői - a
császár, a rivalizáló Nagy Házak és az Űrliga - mind egy kietlen
sivatagbolygó köré gyűlnek, hogy eldöntsék, ki birtokolja az óriási
homokférgek és pusztító viharok által uralt világot. Ez ugyanis
az egyetlen hely az univerzumban, ahol megtalálható az űrutazáshoz
elengedhetetlen, tudattágító hatású fűszer, a melanzs. A hűbérbirtokért
megütköző seregek csatájában felülkerekedő ház győzelme azonban
nem lehet teljes, mert a mély sivatagban felbukkan egy próféta,
aki mögött felsorakoznak az eddig lakatlannak hitt terület népének
fanatikus légiói... |
| |
|
|
|