Amerikai író. 1923. január 2-án született az oroszországi Petrovicsijban. Családja 1923-ban az Egyesült Államokba költözött. New York-ban szülei édességboltot nyitottak. A középiskola elvégzése után a Columbia Egyetemen folytatta tanulmányait. A második világháború alatt a haditengerészet kutatóállomásán dolgozott. 1949-ben a bostoni orvosi egyetemen lett biokémia professzor. Habár kiváló előadó hírében állt, Asimov egyre kevesebbet tanított, és inkább az írásra koncentrált.

Első tudományos fantasztikus történetei 1939-ben jelentek meg. Ugyanebben az évben írta meg első robot-novelláját, a Robbie-t. Asimov az 1941-ben megjelent Te hazug! című novellájában fektette le a robotika három alaptörvényét, mellyel arra a problémára adta meg a választ, hogyan tudná az ember megakadályozni, hogy az általa létrehozott gondolkodó robotok fölébe kerekedjenek. Az első szerint a robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy egy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen. A második szerint a robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvénybe ütköznek. A harmadik szerint a robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és a második törvény előírásaiba. Asimov összesen huszonkét robot-novellát írt, melyekben pozitron agyú robotok népesítik be a világot. A témában írt novellái 1950-ben Én, a robot címen jelentek meg kötetben.

1950-ben jelent meg első regénye, A kavics az égben. 1940-1950 között hozta létre az Alapítványt. A kilenc novellát a kiadó három kötetben jelentette meg: Alapítvány (1951), Alapítvány és Birodalom (1952), Második alapítvány (1953). Az Alapítvány alapgondolata szerint Hari Seldon matematikus megalapít egy új tudományágat, a pszichohistóriát. Ez egy matematikai módszer, melynek segítségével nagy embercsoportok reakciói viszonylag pontosan megjósolhatók. Seldon rájön, hogy a Galaktikus Birodalom bukása elkerülhetetlen. A bukást követő kaotikus időszakot lerövidítendő, a galaxis peremén létrehozza az Alapítványt, melynek feladata a tudás megőrzése és összefoglalása, a monumentális Galaktikus Enciklopédia létrehozása. Az Alapítvány-trilógia elnyerte a legjobb tudományos-fantasztikus sorozatért járó Hugo-díjat, és a Nebula-díjat is.

1953-ban Asimov Acélbarlangok címmel regényt írt a robotokról, melyet 1955-ben A mezítelen nap című regény követett. Barátai ösztönzésére kezdett bele az Alapítvány-sorozat folytatásába, de az új regény, az Alapítvány pereme csak 1982-ben jelent meg. Ebben a regényben Asimov megpróbálta ötvözni robot-történeteit az Alapítvánnyal, hiszen ebben a regényben már robotok jelentek meg az Alapítvány világában. Ugyanebben az évben jelent meg harmadik robotregénye, A Hajnal bolygó robotjai, melyet 1985-ben követett a negyedik, a Robotok és Birodalom. A nyolcvanas években Asimov még három Alapítvány-regényt írt: Alapítvány és föld (1985), Alapítvány előtt (1988), Előjáték az Alapítványhoz (1991).

Asimovnak több mint 400 kötete jelent meg. Ezek közül csak harminc tudományos-fantasztikus, a többi nagyrészt ismeretterjesztő jellegű, melyek általában természettudományos témákkal foglalkoznak, de Asimov foglalkozott történelmi, vallási, irodalmi és mitológiai témákkal is.
1992. április 6-án, 72 évesen halt meg.

vissza a könyvekhez